Natura Hajdina (500g)

Megközelítés:
Javasolt útvonal:  

További ajánlataink

Termékleírás
Típus Hajdina
Bio mag Nem
Tömeg 500 g

Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!

A hajdina vagy pohárka /Fagopyrum saggitatum/ görög nevét a bükkéhez hasonló, barnás ? feketés terméshéjjal borított, három élő, legömbölyített gúla alakú, szemterméséről és nyílhegyet formázó leveleiről kapta. Bár botanikailag a keserűfélék /Polygonacae/ családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják. Ez az értékes tápanyagtartalmú, kellemesen fűszeres aromájú és különleges formájú növény, amely szinte a világ minden népének étrendjében felfedezhető, hosszú és kalandos utat járt be, míg hazánk éléstárába került. A hajdina őshazája Ázsia középső, mérsékelt égövi részén található, innen az V. században származott el Japánba és Kínába. Közép Európába a középkorban mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el, majd a tengeri kereskedelem révén Velencébe, Lombardiába, Dalmáciába és dél Tirolba került. Termesztésének fénypontját Európában a XVII. században Németországban érte el. Később a burgonya és a búza térhódításával párhuzamosan fokozatosan visszaszorult, de még ma is találhatók jelentősebb hajdinatermő területek főként Oroszországban, Franciaországban, német, dán és holland vidékeken. Magyarországra a hajdina Ausztria közvetítésével került. Fogyasztása a Felső Tisza vidékén élő lengyelek és csehek révén terjedt el. Hazánkban fő termőterületei az Őrségben, A felső Tisza vidékén és ettől délre a Székelyföldön terülnek el. Termesztése és fogyasztása nálunk mindig kis mértékű volt, ennek oka valószínűleg a hajdina viszonylag alacsony terméshozama és nehéz hántolhatósága. Tápanyag összetevői:A hajdina valódi jelentősége kedvező tápanyag összetételében valamint a szervezetre gyakorolt előnyös élettani hatásában rejlik. A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát. Ám eltérően ezektől a pohánka termése és lisztje különösen sok keményítőt /56-77%/ tartalmaz, élelmi rosttartalma is kiemelkedően magas, 25,7 g/100 g termés, míg ez az érték a búzánál /Graham liszt/ csak 11,71 g/100 g termék. Ennek akkor van jelentősége, ha figyelembe vesszük azon vizsgálatok egész sorával bizonyított tényeket, melyek az élelmi rostban gazdag /40-50 g élelmi rost/nap/ táplálkozás mellett szólnak. Ugyanis a rostokban bőséges táplálék kedvezően befolyásolja a belek működését, azáltal, hogy a széklet térfogatának növelésével gyorsítja annak kiürülését, csökkenti az ún. tranzit időt. Így csökken a rosszindulatú daganatos bélelváltozások kockázata. Továbbá a rostok a koleszterin megkötésével a szervezet vérzsír szintjét is mérsékelik. Fehérje tartalma hasonló a többi gabonaféléhez, de aminosav összetételek kedvezőbb, mert néhány kéntartalmú aminosavból /pl. metionin több található benne, ami egyes májbetegségek étrendi kezelésében/ jelentős. Zsírtartalma ugyan kissé magasabb a hagyományos gabonafélék zsírtartalmánál, de jelentősége magas telítetlen zsírsav tartalmában rejlik. Jellemző ásványi anyaga a kálium, de cink, magnézium és kalcium tartalma is kiemelkedő. Ennek következtében védő hatást fejt ki a szívizomzatra, jó hatással van az ered állapotára és jól alkalmazható a magas vérnyomás betegség diétájában. A hajdina mindezeken túl értékes vitamin forrás, mivel a B vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza és E-vitamin tartalma is jelentős /7,9 mg/100 g/. Mindezeken kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyen pl. a rutin /P vitamin vagy antipermeabilitási faktor/ amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. Mint ahogy arról már korábban szó volt, a hajdina a régebbi korokban /és egyes területeken még ma is/ a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb. Oroszországban, Ausztriában, Lengyelországban és Németországban a hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használják. Egyes helyeken lisztjéből metélt és morzsás tésztákat, spagettit, makarónit és reggeli ételeket vagy 1/3 ? 1/3 arányban rozs és búzaliszttel keverve kenyeret készítenek. A hajdinalisztből búza-, kukorica-, rizs- vagy zabliszttel kitűnőő, melyet a helyi sajátosságoknak megfelelően pl. lazaccal, sajtkrémmel vagy párolt zöldségekkel töltenek meg. Japánban a hajdinalisztből. palacsinta készíthet10-15 % búzaliszttel készítik a Soba nevű speciális metélt tészta alapanyagot, melyet a rizstésztához hasonlóan fogyasztanak. A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken fogyasztás előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dió ízt és illatot kölcsönöz. Elmondható tehát, hogy a hajdina nem csak tápanyag összetételét, hanem kellemes ízét tekintve is helyet érdemel mindennapi táplálékaink sorában. Tápanyagtartalom 100g:Energia: 341 kcalFehérje: 9,8 gZsír: 1,7 gSzénhidrát: 71,3 g. Így is ismerheti: Hajdina 500 g, Hajdina500g, Hajdina (500 g)
Vélemények
Kérdezz felelek

Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.

^